„Letolt alsónadrággal áll el?ttem...

„Letolt alsónadrággal áll el?ttem. Egy szál bugyiban és melltartóban nézem, hogyan legelteti rajtam a szemét. Tudom, hogy még egy perc, és megkér, üljek le mellé az ágyra, és attól kezdve egy órán át nem én rendelkezem a testemmel. Egy óra, 100 euróért.” Így kezd?dik Laura, egy tizenkilenc éves olasz-spanyol szakos francia diáklány története, aki blog formájában meséli el kett?s életét. Laura ugyanis nappal szorgos, lelkiismeretes egyetemista, éjszaka alkalmi prostituált. Azért árulja a testét, hogy tanulhasson; így keresi meg a lakbérre, ennivalóra, jegyzetekre valót. Pedig a beiratkozáskor még azt remélte, hogy élete legszebb id?szaka veszi kezdetét. Ehelyett már az els? év szégyenteljes rémálommá vált. Egyedi jelenség vagy kortünet? Laura minden álszemérem nélkül, olykor nyers szavakkal elbeszélt, ?szinte, felkavaró történetéb?l inkább az t?nik ki, hogy korjelenség, mely az internet és a mobiltelefon elterjedésével egy id?ben er?södött. Egyes becslések szerint csak Franciaországban 40.000 sortársa van Laurának. És nálunk? Ne hunyjuk be a szemünket!